A most következő írás, és minden egyéb cikk a sorozatban szórakoztató jelleggel készült, semmilyen esetben sem tekinthető tudományos írásnak. Sem orvosi, sem kémiai végzettséggel, vagy mélységi tudással nem rendelkezem. A Sörkóstolás A-tól Z-ig cikksorozat célja a téma iránt érdeklődőket bevezetni a témába, hétköznapi, érthető, szórakoztató módon.
Miért nehéz bírálni?
Sörözni a barátokkal, és közben beszélgetni általában kikapcsolódás. Sört kóstolni viszont már nehéz és fárasztó. Sört BÍRÁLNI pedig a lélek megerőszakolása. A folyamat alapja hasonló, mégis, mintha egy egészen más műfaj lenne ez a három dolog. Ha neked is problémát okoz sört elemezni, elárulom, nem vagy egyedül. A rossz hírem az, hogy genetikailag minden ember úgy van kódolva, hogy nem tud sört elemezni. A jó hír viszont, hogy megfelelő motivációval és gyakorlással ezen túl lehet lépni.
A szaglás és az ízlelés mechanizmusa
Szaglása minden gerinces állatnak van a földön. Van, amelyiknek fejlettebb, van, amelyiknek kezdetleges, de mindegyiknek van. Az ember pedig egy gerinces élőlény. A szaglásnak egyetlen szerepe van mióta kialakult többszáz millió éve: a túlélés. A természetben nincs lidl-ös csirkemell, és rendszeresen ellenőrzött csapvíz, ezért ha egy ember akár párszáz éve is evett, vagy ivott, potenciálisan megmérgezte, vagy megbetegítette magát. Ennek kivédésére fejlesztette ki a természet a szaglást. Mielőtt a szádba veszed az ételt, érzed az illatát, amiből könnyebben tudod eldönteni, hogy megeszed-e, vagy sem.
Alapvetően kétféle módon lehet döntést hozni: érzelmi alapon, vagy racionális alapon. Hihetnénk azt, a racionális alapon hozott döntés mindig a jobb döntés, de ez nem mindig igaz. A racionális döntés elemzéseken, gondolkozáson, hosszas töprengéssel jár, vagyis hosszú folyamat. Az érzelem alapú döntés ezzel szemben egy gyors és határozott döntés. A természet úgy gondolja, a racionális döntésnek helye van a pénzügyek eldöntésében, de a szaglás (és ízlelés) terén nincs beleszólása a dologba. A szaglás annyira nem racionális érzékelés, hogy nincs bekötve a gondolkozásért felelős agyi területekre (talamus). Ezzel szemben pl. ingert fejt ki az emlékekért felelős részre (hippokampus), illetve a számunkra most nagyon fontos amigdalára. Ez a harag, félelem, elégedettség, biztonságérzet, éhség érzetért felelős, vagyis a legelemibb, legősibb érzelmeink központja. Ha néha beleszagolsz egy sörbe, megkönnyebbülsz és biztonságban érzed magad: nem véletlen. És ha a kedvenc ételed illatát érzed, megéhezel: teljesen érthető. Nem gondolkodsz, nem analizálsz, az agyad érzelemmel dönt „helyetted”. Az ízlelés hasonlóan működik a szagláshoz, azzal a különbséggel, hogy még bonyolultabb.
És ennek miért van olyan nagy hatása a bírálatokra? Mert a bírálatokat általában leírjuk, vagy barátokkal való beszélgetés során elmondjuk. Az írás, vagy a beszéd pedig egy gondolkozást igénylő folyamat. Ebből pedig kitalálható, hogy az agy egy teljesen másik részén megy végbe. Ahhoz, hogy megszagolj, megízlelj egy sört, és eldöntsd, hogy jól érzed magad-e a sör ivása közben, elég könnyű. Ha már elemezni kell, milyen ízeket érzel benne, már egy kicsit macerásabb. Ha pedig le is kell írni/mondani az ízeket, illatokat, aromákat, maláta karaktert, komló stílust, élesztő jelleget, vízprofilt…
Az érzelmek és a racionalitás közös halmaza
Oké, szóval az ízlelés/szaglás teljesen más agyi tevékenység, mint a gondolkozás, az írás vagy a beszéd. Akkor ez az egész sörelemzés, bíráskodás, BJCP dolog egy blöff, egy színház, amit a háttér hatalmak találtak ki, hogy rabszolgasorsba döntsenek minket? Természetesen nem. Amint a cikk elején írtam, ez szerencsére egy tanulható folyamat. A szaglás nem csak érzelmekért felelős agyi területekkel érintkezik, hanem emlékekkel kapcsolatosakkal is. És itt jön az igazi varázslat: ha az emlékeket kezdjük el megfejteni, nagy eséllyel ki tudjuk elemezni az érzett ízeket. Nem fogok hazudni, nehéz, az elején nagyon sok gondolkozást igényel, de gyakorlással később sokkal könnyebb lesz.
Van egy jó példám, ezt hogyan kell a valóságban elképzelni: söröztem barátaimmal, és az egyikük rendelt egy bajor búzát. Beleszagolt, és ledermedt az arca. Megkérdeztük, mi a probléma, és azt válaszolta, nem tudja miért, de eszébe jutott nagymamája, aki már évek óta nincs közöttük. Azt nem tudta megmondani miért, de ha beleszagolt a sörbe, egy emlék volt előtte, hogy nagymamája konyhájában ülnek a családdal és meleg van. Hosszas beszélgetés után kiderült, hogy a búzasörben érzett almás-körtés észterek és a szegfűszeges-fahéjas fenolok nagymamája gyümölcslevesére emlékeztették, és ezt a nevezetes gyümölcslevest elég gyakran ették nyáron a melegben, ha meglátogatták a nagyit. Durva az emberi agy, nem? 🙂
(Ötletmorzsa: ízesített sörök kategóriában nevezni egy jó gyümölcsleves pastryval)
Hogyan fejleszd tudásod az itt leírt módszerrel?
Vegyél egy izgalmas sört, amiben valószínűleg sok ízzel találkozol. (NEIPA, bajor búza, belga dubbel/tripel, imperial stout stb.) Szagolj bele, kortyolj bele, és mondd ki/írd le az első pár dolgot, ami az eszedbe jut. Nem elég gondolni rá, ki kell mondani, vagy leírni! Miután leírtál pár szót, gondold végig, miért ezek a szavak juthattak eszedbe? Természetesen ha egy imperial stoutnál a kávé és az étcsoki szavakat írod le, nem kell találgatni, készen vagy. De lehetséges, hogy sokkal elvontabb dolgok lesznek a papírodon. Pl. hogy „munkahelyi teakonyha”. Vagy egy város/ország. Ha kicsit megtornásztatod az agyad, valószínűleg eszedbe jut, hogy az adott helyen szoktad azt az illatot érezni. Az is lehet, hogy illatról a hely hangulata is eszedbe jut, hogy fáztál-e, álmos voltál-e, amikor ott voltál. A cél az, hogy a „teakonyhától” juss el a kávé illatig! Gondold végig, az adott helyszínen milyen illatokat szoktál érezni, és ezek esetleg benne vannak-e a sörben?
Hidd el, a többedik próbálkozásnál már könnyebb lesz! Az első gondolatok sosem hülyeségre vezetnek! Csak bízz meg a tudatalattidban! 😉 Nem kell megijedni, nem minden sörnél lesznek flashback emlékeid. Nem vagy béna, nem veled van a baj, csak nem biztos, hogy az adott sörben van valami triggeresemény számodra.
A leírt dolgok kissé ezoterikusnak, misztikusnak hangozhatnak, de nem azok. Egyszerűen nem szeretjük a nem logikus dolgokat, és nehezen fogadja be a gondolkozásért felelős részünk, hogy néha nem ő dönt. Próbáld ki, ha nem sikerül véletlen, akkor sem vesztettél semmit! Ha pedig adsz neki egy esélyt, könnyen lehet, hogy most indulsz el egy úton, aminek a végén te is sörszakértő leszel!