Közeledik az éves verseny, amiben gondolom sokan érintettek vagytok, akár bíraként is. Úgy gondoltam, pár sorban összeírok nektek pár gondolatot: hogyan tudjátok pár pici aprósággal jobbá tenni a bírálatotokat.

Az Egyesület bírálói képzése már lezárult, ahol volt szó ízhibákról, ízekről, így én ezzel nem is rabolnám az időtöket: a „hard skillek” helyett nézzük a „soft skilleket”

Írj olyan bírálatot, amit te is szívesen olvasnál!

Sose feledjük el, hogy mi a verseny valódi célja! Ez nem csak egy megmérettetés, hanem szeretnénk jobbá tenni a magyar házi sörfőzést, méghozzá úgy, hogy segítünk fejlődni. Egy bírálatnál az Összbenyomás részben tudunk magánvéleményt csempészni az értékelésbe, és tanácsokat adni a sörfőzőnek. Ez a rész eléggé szabadfelhasználású, de azért pár apróságot tartsunk szem előtt itt is! Az adott sör lehet, hogy ízlik neked, lehet, hogy nem, de a verseny és a bírálat célja nem az, hogy pálcát törjél a sörfőző feje fölött, hanem segíteni őt, hogy mit csinál jól, és mit nem. Akár jó a sör, akár nem, nem elég annyit írni az Összbenyomáshoz, hogy az adott sör finom-e, vagy rossz.

Kezdjük a rosszabb esettel. Kóstolsz egy sört, amiben ízhibák vannak, a benne lévő ízek kilógnak a kategóriájából, túl testes, vagy túl száraz. Ha azt írod, hogy „ez a sör szar”, azzal nem segítesz a sörfőzőn. Egy sör ezerféleképpen lehet rossz. Ilyenkor mindig gondolj arra, hogy miután te kitaláltad a receptet, egyik hétvégén lefőzted, beoltottad, nevelgetted a söröd, aztán kipalackoztad, benevezted a versenyre, kifizetted a nevezési díjat, odavitted/postáztad a helyszínre, a sok belefektetett idő és pénzért cserébe milyen és mekkora visszajelzést olvasnál szívesen? Annyit, hogy „nem ízlett a sör”, vagy, hogy „egy NEIPA-hoz képest kevés volt a komlóíz, és az sem a stílusának megfelelő volt”? Melyik hasznosabb?

Amikor írod a bírálatot, egy kérdés lebegjen a szemed előtt: Te tudnál fejlődni az általad leírt értékelés alapján? Tudnád, mit rontottál el, és hogy min kellene változtatni egy jó sörhöz?

Arról is hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy az adott bírálatokat érző, emberi lények olvassák. Lehet, hogy nem sikerült jól a söre, de nem szabad megbántani senkit. Természetesen ne pontozz túl egy rossz sört, és nem kell azt írni, hogy nagyon finom, ha nem ízlik. Egy negatív kritika mégis sokkal kevésbé pusztító, ha a rossz dolgok mellett vannak pozitív dolgok is. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy sörben MINDEN rossz. Rossz malátákat, komlót használtak hozzá, csak ízhiba van benne. Egyetlen jó dolog kiemelése is sokat segít. „Ez a sör most nem sikerült jól. Bár a sör nagyon szép tiszta, de a rossz élesztő vezetés miatt több ízhiba van benne”.

A házi sörfőzés egy nagyon szép hobbi, és örülni kell, ha több ember végzi. Egy mély gyomros kritikával akár az illető kedvét is elveheted a sörfőzéstől.

Összefoglalva: ne fogalmazz nyersen, ne írj bántó dolgokat, emelj ki legalább egy jó dolgot a sörben!

A jobbik eset, ha egy jó sört iszol. Hihetnénk azt, hogy a jó sört nem kell kifejteni, miért jó, de ez azért azt se intézzük el annyival, hogy „NAGYON ÍZLIK A SÖR, GRATULÁLOK!” Az ok hasonló, mint a rossz sörnél, csak más gyökérokkal. Gondoljunk bele, hogyan főzünk sört? Minden sörünket mindig ugyanúgy főzzük le, éveken át, ugyanazzal a recepttel, hozzávalókkal? Vagy próbálunk időről időre javítani, valamit megváltoztatni? Másik élesztő, 2 fokkal magasabb cefre hőmérséklet, egy kicsivel kevesebb sötétmaláta, új komló. Azt gondolom, azért többen vannak a finomhangolók, akiknek nagyon nagy szükségük van rá, hogy tudják, miért jó a sörük. Ha leírod, hogy nagyon jó a maláta/komló egyensúly, hogy nagyon tetszik a vadvirágos komlózás, hogy pont jó a fenol/észter arány, azzal hatalmasat segítesz a főzőnek, hogy amit változtatott a recepten, az bevált-e, vagy sem.

Vigyél egy kis rendszert a bírálatba!

Ez csupán az én megfigyelésem, de nekem az a tapasztalatom, hogy sokszor kimaradnak elemek a bírálatban, és ennek az az oka, hogy „csapongva” vannak írva a szempontok. Nincs azzal semmi baj, ha azt írod, ami épp eszedbe jut, de sokkal kevesebb hibát vét az ember, ha egy minimális odafigyeléssel mindig hasonló sorrendben bírálunk. Ezt nehéz elmagyarázni, ezért megmutatom az én egyik bírálatomon, én hogyan csinálom. (Elnézést a vizuális terrorizmusért, de idő hiányában paintban szerkesztettem a példát!)

Az alany egy Altbier.

Én illatnál és íznél mindig ugyanazt a struktúrát követem: először a malátát elemzem ki (1). Ezután jön a komló (2) és íz esetén a komlókeserűség mértéke(3), majd a maláta/komló egyensúly (4). Ezután az erjedési jegyek (5) (DMS,diacetil, észter, fenol, stb.), esetleg hozzáadott gyümölcs, fűszer, és ha érdemes megemlíteni, akkor a vízprofil (lágy, vagy kénes). Íz esetében még a befejezés (6) és az utóíz (7) van hátra, és a végén az alkohol ízzel/ilattal (8) zárom.

Példa illat leírásához

Példa íz leírásához

Megjelenésnél szín (A), hab vastagság (B), hab szín (C), hab tömöttség (D), hab tartósság (E), és végül a sör tisztasága (F).

Példa megjelenés leírásához

Kortyérzet esetében az én sorrendem a test (I), bubi (II), fanyarság (III), krémesség (IV), és az alkoholos melegség (V).

Példa kortyérzet leírásához
Apróságok jobb bírálatokért
Cimke: